Pálinkafőzés 1×1

Tisztelt látogató!

A Pálinkafőzés 1×1 című rovatban olyan lényeges kérdésekről lesz szó, amely sokakat érdekelhet, és nélkülözhetetlen az igazán finom pálinkák készítéséhez.

Olyan esetleg rosszul tudott, félrehallott, technológiai fogásokat teszünk itt rendbe, melyek sajnos ma is közszájon keringenek, de nem pontos, vagy hibás felfogásra vallanak. Tulajdonképpen irányt szeretnénk mutatni, és nagyító alatt megvizsgálni azokat a kardinális kérdéseket, amik ahhoz szükségesek  a pálinkás társadalom számára, hogy hogyan lehetnek pálinkáink még jobbak, még illatosabbak.

 

pálinkafőzés 1x1
pálinkafőzés 1×1

 

 

 

 

 

 

 

Azt mondják, amiből lehet lekvárt főzni, abból lehet pálinkafőzés sem ördöngősség. Ez nagyjából így is van. A pálinkafőzés 1×1 első része, a pálinkafőzésre alkalmas gyümölcsök áttekintésével foglalkozik. Pálinkafőzésre minden olyan gyümölcs, bogyós alkalmas, ami alkohollá erjeszthető cukrot tartalmaz. Ide értve a ház körül termesztett gyümölcsfajtákat, bogyósokat, a vadgyümölcsöket, és az erdőn mezőn fellelhető vad bogyósok termését is.

A vad gyümölcsök (mint a csipkebogyó, vadkörte, galagonya, madárberkenye, som) cefrézéskor többnyire hozzáadott vizet igényelnek, de kierjeszthetők a bennük lévő cukor. A gyalogbodza nyersen hasmenést okoz, de a belőle készült pálinka nem. Méltatlanul elfeledett és sok pálinkát ad a borókabogyó. A bodza bogyójából készítjük a bodzapálinkát, virágából pedig a bodzaszörpöt. Ha szeszbe áztatjuk, és úgy pároljuk le, az nem bodza pálinka, hanem bodzavirág párlat, mert a szesz nem a bodzavirág cukortartalmából származik.

A Magyarországon termett gyümölcsökből készült párlatokat nevezhetjük pálinkának, tehát ami nem Magyarországon termett, vagy nem gyümölcs, abból párlat készülhet, pálinka nem.

A déligyümölcsök közül a füge, banán, ananász alkalmas párlat készítésre, a narancs héját és fehér rostjait el kell távolítani, mert keserű lesz a párlat. A zöldségek levében is van kierjeszthető cukor, lehet ezekkel is próbálkozni: sütőtök, sárgadinnye, és már kereskedelmi főzde kínálatában is szerepel zeller párlat. A csicsókából, vöröshagymából az inulint, a gabonákból a keményítőt lehet cukorrá alakítani, de az így készült szesz sem nevezhető pálinkának.

A zöldségeseknél megmaradt gyümölcsöket általában éretlenül szedik, áll egy jó ideig, aztán romlani kezd, másodrendű pálinka alapanyag.

Ha megvan a gyümölcs, rögtön jön a kérdés, hogy „mennyi pálinkám lesz 3 láda cseresznyéből?” Nem lehet megmondani, csak becsülni. A hozamot 100 kg gyümölcsből hozzáadott cukor nélkül nyert 50%-os pálinkában értjük. Szőlő, füge, boróka 18 l fölött, vadbogyók 2-5 l, a többi gyümölcs 10 l körül, körte 8 l, szilva, barack, cseresznye 12 l.

A hordóba dobált piszkos és rothadt, esetleg penészes gyümölcs nem cefre, az egészben hagyott gyümölcsökkel telt hordó sem cefre, ezekből büdös kerítésszaggató készülhet, de jó pálinka nem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.